K. dosszié

A K. dosszié `önéletrajz két hangra`: regényespárbeszéd Kertész Imre életéről – szüleiről, szerelmeiről, pályájáról, a szellemi szabadságért vívott harcról, és arról, hogyan függ össze a saját élete hőseinek sorsával, az élet az irodalommal. E páratlanul személyes könyvből megtudhatjuk, hogy élet és irodalom, e két dolog szétválasztása nem is olyan egyértelmű. Meddig valóság, és honnan fikció? Az egyénileg megélt borzalom és boldogság szolgálhat-e egy regény tárgyául? Mennyiben tartozik ez az `egyéni` mindnyájunkra, akik olvasunk; akik őt olvassuk? Milyen volt az a kor, amelyben Kertész Imre felnőtt, és az a másik, amelyben íróvá lett? Mennyiben befolyásolták e korok és légkörök műveit? Mennyi szivárgott be mindebből regényeibe, novelláiba, nem is beszélve a főhősök vonásairól: Köves Gyuriéról, az Öregéről vagy K.-éról. `Egészében véve, én a derű pártján állok. Az én hibám, ha másokban nem ezt az érzést keltem. De nézd csak: elég korán kivívtam a szellemi szabadságomat, s a pillanattól fogva, hogy az írás mellett döntöttem, a gondjaimat egyszerre a művészetem nyersanyagának tekinthettem` – mondja az író. Ez a derű hatja át a K. dossziét, amely ugyanolyan felkavaró élményt nyújtaz olvasónak, mint Kertész Imre egész életműve. Önéletrajzában – a regényeihez hasonlóan – az egzisztencia, a sors, a választás kérdésköreit szedi ízekre saját életének és írói pályájának történetén keresztül, így próbál fogódzókat találni az élet megmagyarázhatósága, a túlélés érdekében.